|
|
2012. május 8.
Az utóbbi időben sokat gondolkodtam egy érdekes témán, amely véleményem szerint alapvetően kezdi átformálni a szoftverfejlesztés képét. Méghozzá olyan formában, hogy tulajdonképpen észre se vesszük. A mi cégünknél számos fejlesztés folyik okostelefonokra, Facebookra vagy webre mindenféle programnyelveken. Ráadásul az okostelefon és Facebook fejlesztések trendik is, vagyis majdnem minden ügyfél akar valamilyen applikációt vagy jelenlétet a fent említett platformokon. Ezzel önmagában nincs is baj.
Azonban a projekteket látva egyre inkább megfogalmazódik bennem, hogy egy olyan függőségi viszony felépülésének vagyok a szemtanúja, amit régen láttam. Itt most nem arra gondolok, hogy a felhasználók a közösségi oldalak és az okostelefonok rabjai – ez mára szinte közhely. Hanem arra, hogy ezek a platformok és szabályzataik meghatározzák, mit fejleszthetünk és mit nem. Sőt! Ezeket a szabályokat akár önkényesen megváltoztathatják kész helyzet elé állítva az ügyfeleket, de főleg a ügynökségeket. Apple platformja még ennél is továbbment és a bevételekből is részesedést kér. Persze, jogos a mondás: miért nem én találtam ki és mit sírok itt? Talán igaz. Lehet, hogy a féltékenység beszél belőlem 
Mégis ha kicsit gondolkodunk , akkor nem nehéz azt látni, hogy tulajdonképpen már nem is beszélhetünk egyedi szoftverfejlesztésről, hanem igazodunk a platformok különböző szabályaihoz. A változásoknál pedig gépiesen teljesítjük azt, amit kérnek. Ha éppen SSL kell egy Facebook applikációhoz, akkor azt oldjuk meg.
Megtehetik?
Meg.
Jó ez nekünk?
Erre már nehezebb választ adni. Természetesen az applikációk sok esetben komoly marketing és anyagi sikert jelentenek, vagy egy-egy kampány zászlóshajói. Azonban egy változási kérés bármikor megsemmisíthet egy jó koncepciót, üzleti logikát stb.. Így, hogy fejlesztőknek/ügynökségeknek semmilyen beleszólásuk nincs a folyamatba, ha valaki azt gondolja, hogy az applikáció nem jó, vagy sért valamilyen homályos szabályzatot, akkor nem lesz publikálva, stb.. Ezzel persze nem azt mondom, hogy a kontroll nem szükséges a különböző applikációs áruházakban vagy a Facebookon, de a láthatatlan kéz, ami Damoklész kardjaként függ felettünk komoly kockázati tényező.
Igen, kockázat. A platformok teljesen rabul ejtettek minket az El Dorado ígéretével, miközben sok szempontból fejlesztési szabadságunkat feladva igazodtunk hozzájuk. Ez nagy ár? Nem tudjuk. Fontos szempont, hogy felhasználók százmillióit érjük el ezen platformok segítségével, és ezt felfoghatjuk autópályadíjként. Mellette viszont elhanyagolunk más platformokat és lehetőségeket. A fejlesztőket pedig olyan kihívás elé állítjuk, aminek nehéz megfelelni: értsen a háromféle mobil környezethez + Facebook applikáció fejlesztéshez esetleg még az éppen aktuális trendhez? Ezek részben egymásra épülnek, de minden esetben. Ráadásul ki tudja, hogy a boszorkánykonyhákban éppen mit kotyvasztanak és mi lesz a legújabb változás, aminek a költségvonzatát az ügynökségek/fejlesztők fizetik meg. Rabság láncok és rácsok nélkül, de mégis csak a szabadság valamilyen feladásáról van szó, amit önként és dalolva tettünk meg. És igen, megtenném újra még akkor is, ha ezeket a kockázatokat látom, mivel a felhasználók nagyobb részének eléréséhez nincs más alternatíva.
Tags: apps, Facebook, okostelefon, platformok
Nincs kategorizálva | Nincs hozzászólás »
2011. március 28.
Az utóbbi napok két repülőrajtot vett alkalmazása a Badoo és a Katedra szókincs fejlesztő alkalmazása a Facebook sztárja. Népszerűségükhöz kétség sem férhet, hiszen napi szinten 10 felett van csak nálam azon ismerősök száma, akik az üzenőfalamon nyomot hagynak. Ez a két Facebook alkalmazás kiváló alapokra lett helyezve: a Badoo alapvető kíváncsiságot elégít ki, sikere a Wiw-nél már látott Egymás szemében alkalmazás sikeréhez mérhető. A Katedra applikációja azonban közösségi marketing szempontból egy mestermunka! Játékos, egyszerű módon tanít, növeli a felhasználók idegen nyelvi készségeit. Az egyszerűsége pedig előny. Rengeteg ismerősöm lett ezáltal a Katedra rajongója a közösségi oldalon. Mégsem nevezhető sikernek az alkalmazás, és ez innentől egy nagyon tanulságos történet.
A poénoktól eltekintve, a Katedrára vagy a Badoo készítőire –bármennyire idegesítő a sok poszt az üzenőfalon- nem érdemes haragudni. Az alkalmazás ugyanis csak kihasználta a Facebook alkalmazások egyik nagy előnyét: az üzenőfalban rejlő katapult hatást. Sokan kattintottak az első posztokra, amelyek hírt adtak arról, hogy X.Y. új szót kapott vagy rólad válaszolt meg kérdést. A siker mértékét számolták el a tervezők illetve a Facebook közösség bizonyos tagjainak a reakcióját és tudatlanságát.
Kezdjük az erősebb szóval: tudatlanság. Igen, arról van szó, hogy kattintunk össze-vissza a különböző Facebook alkalmazásokra, és azt se tudjuk, hogy mit csinálunk, csak nyálat csorgatva nyomjuk az „Engedélyezem” gombot. Az alkalmazást használók többsége nincs tisztában avval, hogy innentől az alkalmazás sokszor teleszemeteli posztokkal az üzenőfalát. Míg a Facebookon ma már egy markáns létszámú csoport, akiknek ebből már elege van, mivel ők már túl vannak a közösségi oldal újszerűségének a varázsán. Ők már rutinos felhasználók, akik próbálnak a lényegre koncentrálni, és figyelmen kívül hagyni a rózsaszín tehenes ajándék kecsegtető opcióját.
Az eredmény ezért felemás, mindkét alkalmazás sikeresnek mondható, több tízezren használták-használják. A Katedra rajongóinak a száma pedig már 65 ezer felett jár. Marketing szempontból mégse teljes a siker, sokakat felidegesített az alkalmazás. Olyanokat is, akik a Katedra brandet eddig kedvelték és más szolgáltatásait használták. Most pedig ellenségesekké váltak.
Sok közösségi marketinges most biztos meggyőződött arról, hogy a Facebookon napok alatt óriási sikereket lehet elérni és már valahol készülnek is a következő alkalmazások. Ez egy rövid távú gondolkodás, mert hosszútávon benne van a pakliban, hogy jóval több „ellenséget” szerzünk. Hiába van több tízezer rajongónk, de a bővülés esélyét erősen korlátoztuk, mert a következő kampánynál már emlékezni fognak a brandre. „Tudjátok aki teleszórta a sok szeméttel az adatlapom.” Ezért volt tanulságos az alkalmazások sikere. És hogy mi a tanulság?
Több is van. Először is az automatikus üzenőfalra posztolás lehetőségének felülvizsgálata, mint alap funkció. Ez szülte a konfliktust. Másrészről pozitív, hogy egy cég kihasználva saját tudását és tapasztalatát, sikereket tud elérni a közösségi oldalon. Bár kíváncsi lennék, hogy a Katedrának majd mennyi megrendelése származik ebből. A harmadik, hogy a Facebook felhasználók már érzékenyebbek, már nem mindenki tűri az applikációk garázdálkodását az üzenőfalakon.
Tags: Facebook, Facebook alkalmazások, közösségi marketing, Közösségi média, közösségi oldalak, poszt, rajongó
Nincs kategorizálva | Nincs hozzászólás »
2011. február 1.
A Facebook profillal rendelkezők többsége elég részletesen kitölti adatlapját, és sokan csatlakoztak különféle rajongói oldalakhoz. Ezt a legtöbb hirdető egyáltalán nem használja ki, így a több mint 2,5 millió magyar Facebook felhasználónak szólnak a hirdetések. Ritkán életkorra vagy nemre szűrnek ezek a cégek.
Az új adatlap megjelenése még több felhasználót motivált arra, hogy részletesen kitöltse adataival profilját, illetve a több ezer rajongóval rendelkező rajongói oldalak is természetessé váltak. Ez viszont már komoly hatással van a Facebook PPC alapú hirdetési rendszerére költségekben és hatékonyságban egyaránt. Két kampány esettanulmánya kapcsán láthatóvá váltak az eredmények, amelyek hosszútávon akár az Adwords hirdetési rendszerével szemben is megállják a helyüket.
A Facebook hirdetési rendszerében a „Kedvencek és érdeklődések” szekciót kihasználva olyan egyedi targetálási lehetőséget kap a hirdető, ami relevanciában felveszi a versenyt más alternatívákkal.
Mindkét kampány esetén a következő taktikát alkalmaztuk: az összes olyan Facebook rajongói oldalra, csoportra rákerestünk, amely az ügyfelek piaci szférájába tartozik, és ezekre szűrtűnk. A végén pár tízezres lett a célcsoport mindkét esetben.
A módszer egyébként nem teljesen biztonságos, mivel a Facebook rendszere nem mindent ismer fel. Többször előfordult, hogy több ezer rajongóval rendelkező komoly oldalakat egyszerűen nem ismert fel. Ennek ellenére a két kampány számai teljesen eltértek az addigiaktól.
Az átlagosan 0,014 és 0,019 körül mozgó CTR adatok 0,1 fölé nőttek, ami százalékosan százas nagyságrendű növekedésnek mondható, de ami váratlan volt: a CPC költség is csökkenni kezdett.
Az egyik kampánynál az előző hirdetések 0,45 cent körüli kattintási árakat produkáltak, addig az új beállításokkal 0,16 cent ugyanez a szám, ami elég radikális költségcsökkenést eredményezett.
A másik kampány esetében is 0,50 körüli ár lement 0,27 centre. A magas CTR adatok természetesen csökkenésnek indultak hamar, a Facebookos kreatívok gyors kiégéséről már az előző posztban is megemlékeztünk. A legrosszabb adat így is 0,083 volt, ami a 0,014 és 0,019 közötti adatoknál még így is sokkal jobbak.
Futó kampányok hatékonysága is növelhető, egy 0,018-as CTR számmal rendelkező kampány hatékonysága 24 órán belül megduplázódott. A másodlagos rajongó növekedés hatás pedig sokkal erősebb volt: az egyik kampány esetében 35-40 százalékkal nőtt a rajongók száma 5 nap alatt.
Ami fontos, hogy az egyik kampány esetében a 0,16 centes kattintási költség 6 forinttal maradt el a Google Adwords értékeitől. A számok pedig azt mutatják, hogy releváns célközönséget kaptunk, a Bornyitós előző poszt kapcsán bemutattuk, hogy mennyire eltérnek a Facebook felől jövő fizetős találatok a Google Adwords felől jövő látogatók adataitól. Ez ugyan megmaradt, de az arányok jelentősen javultak.
A fő probléma viszont továbbra is létezik: a Facebook hirdetési központja fájóan primitív az Adwords rendszeréhez képest, az hogy nem ismer fel egy több ezres táborral rendelkező rajongói oldalt, pedig egyszerűen vicc. Ennek ellenére Facebookon futó fizetett hirdetésünk hatékonyságát jelentősen növelhetjük ezzel a néhány egyszerű beállítással.
Tags: célcsoport, CPC, CTR, Facebook, Facebook PPC kampány, google adwords, online marketing kampány, rajongó, rajongói oldal, targetálás
Nincs kategorizálva | Nincs hozzászólás »
2011. január 19.
2011 egyik legfontosabb trendjének a közösségi vásárlás elterjedését jósolják a hazai szakemberek. Ezzel a kijelentéssel nincs is semmi probléma, más probléma, hogy ezzel itthon egy kb. 5 éves lemaradást hozzunk be. A közösségi vásárlás alapja nem más, mint a kupon, amelynek jelentősége itthon mintha el lett volna hanyagolva. 2010-ben viszont úgy jöttek létre egymás után a kuponos oldalak, mintha valami újszerű online termékről lenne szó. Erről szó nincs, egyszerűen a magyar vásárlási kultúra nem nagyon ismerte ezt. Az Egyesült Államokban évtizedek óta ismert jelenség a kuponozás, először papír, majd internetes alapokon. Pedig a magyar néplélek szívétől alapvetően nem áll távol a kedvezmény szó.
A webshop marketingnél a kupon kiváló eszköz a vásárlások növelésére, de főleg a vásárlói hűség kialakítására. Az egyedi kuponkódokkal pedig egyszerűen mérhető az akciók, kedvezmények, csatornák hatékonysága. Valahogy mégse használták ki a webáruházak ezt a lehetőséget, ugyan voltak kezdeményezések, de múlt év volt az igazi áttörés. A Facebook-on jelentek meg tömegesen az „írd be ezt a szót és kapsz x százalék kedvezményt” típusú hirdetések. Majd jöttek a közösségi vásárlást támogató oldalak, melynek legtöbbje igazából egy tematikus kupongyűjtemény. Az egyetlen valóban közösségi vásárlói oldal évek óta a Brands.hu, mely viszont messze megelőzve a trendeket volt kint egyedüliként a piacon. De nem is ez a lényeg, hanem hogy végre egy online értékesítést támogató eszköz nálunk is elérte azt a figyelmet, amit már régóta meg kellett volna kapnia.
Az online vásárlás és a kupon ugyanis kéz a kézben jár, mint két jó barát. Ezért érdemes használni őket saját oldalunkon, webáruházunkban, de akár egy boltnak is megéri a kinyomtatható kuponját feltöltenie. Mellette pedig érdemes felvenni a kapcsolatot a közösségi vásárlást támogató oldalakkal, mert ezzel egy hasznos értékesítési csatornát nyerünk. 2011-re tehát ismét utolértük valamiben a nyugati online világot, elkezdtünk kupont használni, és itthon is megjelentek a Grouponhoz hasonló oldalak.
Mindez jelzi, hogy az e-kereskedelemben egyre nagyobb potenciál van itthon is.
Tags: e-kereskedelem, e-kupon, közösségi vásárlás, online értékesítés, webáruház, webshop marketing
Nincs kategorizálva | 1 hozzászólás »
2011. január 12.
Egy webshop marketingjénél nincs izgalmasabb dolog ebben a szakmában – véleményem szerint.
Hogy miért?
A válasz egyszerű: nincs mellébeszélés, nincs buzz, közösség és egyéb varázslat, vannak helyette gonosz számok és tények. Egy online területen dolgozó marketingesnek igazi próbatétel.
A decemberben elindult Bornyitó.hu bevezetése éppen ezért volt remek kihívás.
1. Indulás
A Bornyitó.hu egy borokat értékesítő webáruház, amely hosszas fejlesztés után végül december 6.-án elindult. A karácsonyi szezon lényegében utolsó harmadában dördült el a rajtpisztoly és nem voltak komoly elvárások , inkább egy „induljunk már el végre” hangulat vezérelt mindenkit. A bankkártyás fizetés körüli adminisztratív problémák (erről majd egy későbbi posztban, mert nagyon tanulságos eset) miatt elhúzódott a történet. A bevezető kampányt kizárólag PPC eszközökre és a Facebookra alapozva kívántuk megoldani és keresőoptimalizálással támogattuk ezt meg. De egy teljesen új, szűz webshopról beszélhetünk. A Facebook és az Adwords kampány már hetedikén elindult, az Etarget pedig 13.-án hétfőn csatlakozott be.
2. Facebook PPC vs Adwords PPC
Természetesen rajongói oldalt készítettünk a webshopnak és a lájkolási és megosztási lehetőségek várták a felhasználókat a weboldalon. Mellette Facebook PPC kampányt indítottunk, több kreatívval is, ahol az indulást illetve az első akciót hirdettük. Az Adwords kampány során is több kreatívval voltunk jelen egyszerre. Az első napon az Adwords háromszor annyi nézőt vonzott be, mint a közösségi oldal, és azóta ezt tartja is. A Facebookon jóval hamarabb „kiégett” a kreatív.
Költség szintem még érdekesebben alakult: az átlagos CPC az Adwords esetében 51 forintról nagyjából két hét alatt 22-25 forint környékére csökkent. Míg a Facebook CPC folyamatosan emelkedett és forintra átváltva 105-110 forint környékén stabilizálódott. Ez egyébként igaz volt az összes Facebookon indított kampányra.
A másik fontos különbség a látogatók minősége és ebben az Adwords ismét meggyőzően szerepelt, a közösségi oldalon elhelyezett hirdetésre kattintók átlag 1,8-2,7 oldalt néztek meg és 0,33 és 1,1 perc közötti időt töltöttek el a Bornyitón. Ezzel szemben az Adwors felől érkező látogatók átlagosan 5-6 oldalt tekintettek meg és 3 perc körüli időt töltöttek el az oldalon. Ez azért is volt egy meglepő adat, mert a kampányok első három napjában a Facebook felől érkező látogatók azon része , akik a hirdetésekre kattintottak 7-9 oldalt néztek meg és 5-6 percet voltak a webshopon. Onnantól a hatékonyság drasztikusan esett.
A visszafordulási arány szempontjából a Facebook felől érkezők 66-74 százaléka eléggé lesújtó adat, míg az Adwords hirdetésre kattintók 30 százaléka fordult csak vissza. A PPC fronton egyértelmű Adwords győzelem.
3. SMO vagyis az organikus Facebook találat
Az első pillanattól kezdve megosztottunk több tartalmat a közösségi oldalon és segítségünkre volt több lelkes Facebook felhasználó, akik egyben borkedvelők voltak. A rajongói oldalon is mindennap volt kint legalább egy termékajánló, amit nem neveznék egy szofisztikált közösségi kommunikációnak. A statisztikákban a csatornák külön mérése miatt hamar láthatóvá váltak azok különbségek, ami alapján csak organikus Facebook találatnak neveztük el az innen érkező látogatókat.
A számok egyértelműek, az SMO-ba befektetett energia részben megtérül: az oldalon eltöltött idő 4,5 perc és átlagosan 7 oldalt néznek meg a Bornyitón. Vagyis a közösségépítés hasznos lehet, mert releváns és potens látogatókat kapunk. A rajongói kommunikáció felpörgetése mindenképpen 2011 I. negyedévének egyik legfontosabb feladata lesz. A vásárlók és a rajongók között egyébként csak részben átfedés, a vásárlók körülbelül 20-25 százaléka lesz csak rajongó. Mitől fontos ez az adat? Mert választ adhat egy szakmát rég foglalkoztató kérdésre: az SMO hatékonyságára.
A vásárlások szempontjából ugyan kisebbségben van a Facebook közösség, de hosszútávon érdekesen alakulhatnak majd ezek az adatok, főleg ha tényleges közösségi aktivitások kerülnek kialakítása online-offline.
A nézettség nagyjából 3 százalékát hozza most a rajongói oldal, ez a szám lassan de növekszik.
4. SEO és Adwords a két jó barát
A keresőoptimalizálásra a kezdetektől nagy hangsúlyt fektettünk, már a szövegírási fázisban is, de a fejlesztésnél is egy sarkalatos pont volt. Az első héten már több mint 20 keresőszóra az első oldalon voltunk illetve a linkmarketingre nagy hangsúlyt fordítva az összes tematikus borral kapcsolatos linkgyűjteményben regisztráltunk. Az eredmények magukért beszéltek: a CPC folyamatosan csökken és a forgalom 15-18 százaléka már organikus Google találat.
Január elejére már 37 keresőszónál volt első oldalon a Bornyitó és már 40 felett volt a második és harmadik keresési oldalon elfoglalt pozíciók száma.
Külön kiemelendő a lap.hu-s oldalak teljesítménye, amelyek konkrétan vásárlásokat és regisztrációkat eredményeztek. Január első hetében pedig általános meglepetést okozva regisztrációkat és vásárlásokat hoztak az organikus Google találatok. Mivel minden reklám levolt állítva.
5. E-Target, a szürke ló
Használtunk E-Targetet is! Amennyiben létezik arany középút, akkor azt az E-Targetről lehetne mintázni, mivel valami matematikai véletlen folytán az innen érkező látogatók adatai a Facebook és az Adwords PPC eredményei között állnak. Az eltérés lényegében néhány tized.
Vásárlási szempontból már rosszabb az eredmény, mindösszesen egy regisztráció és egy ehhez kapcsolódó regisztráció fűződik a nevéhez. Az átlagos CPC is 58-61 forint körül van, egyelőre nem vagyunk elájulva a számoktól, de ennyi idő alatt nem lehet trendekről beszélni.
6. Eredmények
Üzleti titkokat nem megsértve próbálom az eredményeket ismertetni, mert ezek is fontos számok és statisztikák. A decemberi három hétben vagyis a hatodika és szilveszter közötti időszakban több mint fél millió forintos forgalmat ért el az oldal.
Karácsony! Legyinthetünk egyet. De már január első hetében is százezer forintnál jártak a bevételi adatok.
A vásárlók 63 százaléka utánvéttel vásárolt. Volt egy paypal vásárló akinek ezúton is szeretnénk gratulálni, bárcsak több ilyen felhasználó lenne. A maradék nagyjából fele-fele arányban megoszlik az átutalással és a bankkártyával fizetők között.
7. Tanulság
Ilyenkor illik valami tanulság jellegű dolgot írni. Szerintem olyan igazán nagy tanulság nincsen, inkább néhány megjegyzés:
- a Facebook nem egy legyőzhetetlen csillaghajó, az Adwords jóval effektívebb
- SMO-t igenis használni kell az az igazi érték, nem a Facebookon elhelyezett hirdetések
- SEO,SEO,SEO és még SEO : csökkented a költséged, passzív értékesítési csatornához jutsz
- E-Target: még nem jöttünk rá mitől lenne versenyképes az Adwords rendszerével
- A Facebook kreatív olyan , mint a szalmaláng, hamar kiég
- A linkmarketing nagyon fontos!
Most ennyi, de folytatjuk majd. Idén több más online eszközt is tesztelni kívánunk, és erről folyamatosan írunk itt a blogon!
Addig is Boldog Új Évet Kívánunk Minden Kedves Olvasónknak ezzel a poszttal és reméljük, hogy tényleg hasznosnak találtátok.
Tags: e-target, Facebook PPC kampány, google adwords, keresőoptimalizálás, közösségi marketing, közösségi oldalak, linkmarketing, online marketing, onlinemarketing eszközök, organikus Facebook találat, ppc, rajongó, SEO, SMO, webshop menedzsment
Nincs kategorizálva | 5 hozzászólás »
2010. november 25.
A sorozat előző két részében azokról a jelenségekről írtam, amelyek ügyfél és ügynökségi oldalon előfordulnak, és negatív hatással vannak a két fél viszonyára. A harmadik részben pedig megpróbálok trendeket jósolni, ami ugye egy veszélyes terep, de fontos kérdésekről van szó, amelyek meghatározzák az online marketing elkövetkezendő pár évét.
1. Google vs Ügynökségek
Ne ringassuk magunkat illúziókba, a Google-nek nem érdeke a sok-sok Adwords szolgáltatást biztosító ügynökség. Ők inkább a tűrt kategóriába tartoznak, a tanfolyamok, plecsnik, szabályok csak azért vannak, hogy Google megszűrje a „beszállítóinak” körét. Nekik a sok ügynökség csak virtuális értékesítőnek jók, a nagy ügyfeleket pedig simán megkeresik direktbe. Ráadásul az Adwords szolgáltatás árazása nem kicsi kihívás elé állítja az ügynökségeket, a legtöbb konfliktust ez generálja az ügyfeleknél. Mivel az Adwords az ő szemükben „ingyenes” mivel pénzért hirdetést kapnak és csak akkor kell fizetni ha kattintanak, ezért az ügynökségek szolgáltatását nem akarják megfizetni. Pedig egy fiók beállítása és egy sikeres kampány menedzselése szakértelmet igényel, annyiszor bebizonyosodott már, hogy egy professzionális ügynökség nagyságrendekkel hatékonyabbá teheti egy-egy cég költését.
Az ügyfelek állandóan sikerdíjban gondolkodnak, ezzel a teljes kockázatot áttolják az ügynökségek térfelére, és olyan irreális igényeket támasztanak, amiket nem lehet teljesíteni. A Google ezért konkurencia az ügynökségeknek hosszútávon, és alapvetően veszélyezteti sok ügynökség üzleti modelljét. Ez egyébként részben igaz a Facebook-ra is.
2. Médiaügynökségek
Ahogy az előző részben is leírtam, a médiaügynökségek az egyik legnagyobb vesztesek közé tartoznak. Egyszerűen az üzleti modellben rendszerszintű problémává váló árprés hatás miatt, az ő marzsa egyre inkább sarc. A szerepe pedig a folyamatban csökken, az ügynökségek legkönnyebben őket válthatják ki a folyamatból. A médiatulajdonosok is érdekük, hogy az ügynökségekkel közvetlenül álljanak kapcsolatban. A médiaügynökségek értelemszerűen tartani akarják majd pozíciójukat és ezt két módon fogják megtenni:
a) némi kannibalizmus a piacon, amely koncentrálódáshoz fog vezetni ezt kombinálva lesz leépítéssel, mivel a jelenlegi szervezetet már nem lesznek képesek eltartani a médiaügynökségek
b) ügynökségi szolgáltatásokat fognak nyújtani a médiaügynökségek különböző beszállítókon keresztül
Az eredmény pedig: gyilkos konkurenciaharc. Érdekes kérdés a sales house-ok szerepének változása, mivel ők véleményem szerint erősödni fognak, főleg a tematikusak. Amennyiben csak a portfólió gyűjtésével és felületek egyszerű eladására koncentrálnak, akkor több ügynökségi megkeresés érkezik majd be hozzájuk.
3. Integráció
Integrált megoldásokat kell kínálni, a tematikus ügynökségek helyett azok fognak előtérbe kerülni, akik képesek reklámeszközökön átívelő testreszabott megoldást kínálni és nemcsak az aktuális szexi szót ismételgetni, mint most: Facebook, Facebook, Facebook. A Facebook-on kívül is illetve vele kombinálva rengeteg lehetőség van arra, hogy hatékony megoldást kapjon az ügyfél. Azért elfelejteni egy reklámeszközt (például: banner), mert egyesek éppen úgy gondolják, hogy elavult, rossz megoldás, buta lépés. Rengeteg kutatás igazolja, hogy a banner akár a keresőmarketing kampányra is kedvező hatást gyakorol. Az integrált megoldások az ügynökségeken belül is átszervezéseket hozhat, az ügynökségen belüli divíziók versengések korszaka lejárt, az új működési elv jóval szorosabb együttműködést követel meg az ügynökségi szakemberektől. A korábban megszokott éles határvonalak eltűnnek és a digitális gondolkodás alappá válik.
Lehetne persze tovább elemezni, és valószínűleg folytatjuk is ezt a sorozatot. A három legfontosabb terület azonban véleményem szerint ez. A közösségi marketingről is lehetne még oldalakat írni, de ott első körben meg kéne várni, hogy a mániából valós reklámeszköz lesz és megtalálja a helyét az online marketingen belül.
Tags: Facebook, Google, google adwords, keresőmarketing, online marketing, online ügynökségek
Nincs kategorizálva | Nincs hozzászólás »
2010. november 23.
Egy könyvkiadó ügyfelünk számára csináltunk egy Adwords – Facebook kampányt, amely során 1000 potenciális vásárlót vittünk az oldalra. Cél a kiadó két új könyvének eladásának növelése volt, a kampányt megkönnyítette, hogy két ismert üzleti bestseller íróról van szó. A kampányt folyamatosan monitoroztuk és egy hét után azt vettük észre, hogy hiába mennek a kasszához a vásárlók, de nem igazolják az eladási adatok. A Google Analytics-ben a mélyére ástunk a dolognak és azt láttuk, hogy a kosárba terméket rakó felhasználók nagy része a vásárlás helyett a segítséget nyújtó, illetve a shop kapcsolat részre lépett tovább. Elenyésző kisebbségük pedig valóba vásárolt.
A landing oldal valóban nem volt túl informatív, és a struktúrája se volt megfelelő, anno amikor a kiadó a webshopot építette nem fordítottak figyelmet az ergonómiára, amit a magas visszafordulási ráta révén meg is fizettek. Azonban a látogatók 10-15 százaléka mégis eljutott a kosárig, tehát más oka volt a vásárlások elmaradásának. Ezért végrehajtottunk egy próbavásárlást, ami végül magyarázatot adott mindenre: túl bonyolult és zavaró volt.
A legtöbb webshopnál viszonylag kevés, egyszerű lépés után sikerül a kívánt terméket megvásárolni, ez így indult itt is. Azonban már az elején gondok adódnak, mert pop up ablakban ugrik fel, és a bejelentkezés és a regisztráció folyamata is túlságosan hosszú.
Az ilyen jelenségek kivédése viszonylag egyszerű, a megoldás egy szó: webergonómia. Sok cég épít egy weboldalt vagy webshopot, és azt hiszi, hogy ezzel özönleni fognak a vásárlók és az ügyfelek. Ez sajnos nem így van. A webergonómia az első lépés egy valóban értékesítési célokra használható webshop kivitelezésében. A cél viszonylag egyszerű: a kasszához kell irányítanunk a látogatóinkat, egy honlapnál pedig a számunkra legfontosabb tartalmakhoz. Minden egyes oldal-aloldal egy eszköz, ami ebben segít. A regisztrációs oldal bonyolultsága éppen ezért egy nem megengedhető hiba.
A felhasználóbarát megoldások segítik a céljainkat, sok cégvezetőnek nagyon határozott elképzelése van arról, hogy szerinte miként mennek a dolgok az interneten. A rossz hír nekik az, hogy általában nem úgy mennek a dolgok az interneten.
Pár egyszerű szabály betartásával azonban máris sokat segíthetünk magunkon:
- Figyeld a Google Analytics fiókodat, majd ő megmondja hol a gond és mekkora! Ne Te döntsd el!
- próbáld megtervezni a vásárló útját a weboldalon
- a legnépszerűbb és leglátogatottabb tartalmi oldalakra csoportosítsd át a belső promóciót, hiszen nagyobb eséllyel mennek át azokra az oldalakra
- a főoldalon csak a legfontosabb információkat jelenítsd meg, a fő cél, hogy hozd be az aloldalakra a látogatót
- az aloldalak is stratégiai jelentőségűek, ne félj a termékajánlók, akciós ajánlatok használatától és jeleníts meg minden releváns információt a termékedről
- légy interaktív, engedd , hogy a vásárló kapcsolatba lépjen veled, és ha sok típus kérdésed van, állíts össze egy Gyakran Ismétel Kérdések szekciót
- kérj visszajelzést a vásárlóktól (osztályzás, vélemény stb.)
- minden regisztrációs folyamat legyen egyszerű
- keresőoptimalizálj!
- visszafordulási arány: erre a mutatóra mindig figyelj
Ha ezeket az egyszerű dolgokat betartod, máris hatékonyabbá válhat weboldalad, webshopod, és akkor jöhetnek a különböző kampányok!
Tags: google analytics, webergonómia, weboldal, webshop, webshop menedzsment
Nincs kategorizálva | Nincs hozzászólás »
2010. november 19.
Szerencsések vagyunk, hiszen az oktatás mellett aktívan dolgozunk ügyfeleknek, akiknek szoktuk elemezni a Google Analytics mutatóit. Az elmúlt két hónapban egy érdekes, minden ügyfélre igaz trend bontakozott ki a szemünk előtt, amely választ ad egy fontos kérdésre: mekkora lehet az okostelefon szegmens Magyarországon?
A vizsgált ügyfelek között van napi több ezres látogatottságú portál, néhány száz fő által látogatott oktatási oldal, tanácsadó cég, könyvkiadó, szóval elég széles palettán mozognak a tevékenységi körök. Mégis mindegyiknél megjelentek a statisztikában az Iphone készülékről böngésző felhasználók. A vizsgált siteokon persze különböző arányokkal, de az látszik, hogy nagyjából minimum 1 százalék az Iphone-ról böngészők aránya, de a portál jellegű partnereknél stabilan 2 százalék felett. Innentől válik érdekessé a kép, mivel a fent említett oldalaknál az okostelefon, Tablet PC szegmens a nézettség 10 százalékáért felelős, és az Ipad az Iphone mellett ugyanúgy 2 százalék felett van. Az Android hasonló paramétereket produkál, de szorosan mögötte van a Samsung, Blackberry és a Symbian alapú telefonok.
Az Ipad minden oldal statisztikájában megjelent, igaz egyelőre csak 0.5-0.8 százalékos arányban. Mindenesetre tény, az Ipad nagyon rövid idő alatt mérhetővé vált, és érdemes figyelni rá.
Mégsem ez a legérdekesebb adat! Az Android ugyanis a portál jellegű oldalak kivételével gyakorlatilag mérhetetlen, egy-egy weboldalnál 0.3-0.5 százalékkal megjelenik. Ez annak fényében, hogy az Androd felhasználók száma milyen dinamikusan növekszik, eléggé meglepő. A Blackberry pedig lényegében mérhetetlen, ellenben Ipod mindenhol megtalálható.
Mit jelentenek ezek a számok?
1. Optimalizálj mobilra vagy csinálj applikációt mivel egyre több felhasználó használ okostelefonokat vagy Tablet PC-t.
2. Az Ipad ilyen gyors megjelenése a statisztikákban igazolja a jóslatokat, hogy a Tablet szegmens nagy jövő előtt áll, érdemes figyelni és kihasználni a Tabletben rejlő előnyöket.
3. A portál ügyfeleknél látott arány, miszerint a látogatók 10 százaléka okostelefont vagy Tabletet használ a böngészéshez jelzi, hogy az online médiának is átalakításokat kell eszközölnie ahhoz, hogy normálisan kiszolgálja az olvasókat.
4. Az Apple termékek dominanciája a meghatározó.
Összefoglalva: figyelj és foglalkozz az okostelefon és a Tablet PC által nyújtott lehetőségekkel! Mérd és elemezd a számokat!
Tags: analitika, google analytics, keresőoptimalizálás, okostelefon
Nincs kategorizálva | Nincs hozzászólás »
2010. október 7.
A Facebook ismét bejelentésekkel lepte meg a közvéleményt és rengeteg változást kezdeményezett a világ legnagyobb közösségi oldalán, ahol az újdonságok mellett volt szó a Facebook Places sikeréről is, amely egy hónap alatt komoly gondot okozott a Foursquare és a többi hasonló szolgáltató háza táján.
1. Privacy
Ha sportkommentátor lennék, akkor csak annyit mondanék: zseniális megoldás. A problémát nem oldja meg az alkalmazások és különböző általunk használt applikációk áttekintési és letiltási lehetősége. Ellenben a biztonság tökéletes illúziójába ringatja a felhasználókat. Hiszen ha nem látják őket , akkor innentől biztonságosan használható mindenféle Facebook szolgáltatás és api. A támadások ezzel pedig kvázi ki vannak védve, hiszen a Facebook fiók transzparenssé vált az alapító szerint. Más kérdés, hogy a felhasználók mennyire lesznek elégedettek ezzel a megoldással. De várhatóan azok lesznek, mivel a biztonságuk szavatolva lesz, persze ehhez mindent a felhasználóknak kell beállítani. Épp ez benne a zsenialitás: a felelősséget áttolta a felhasználó térfelére, mondván mi megadjuk a lehetőséget, csak élj vele. Mindenesetre már ezek is előre lépések Privacy ügyben.
2. A nagy közösségből pici közösség
A Facebook nagy. Legyen egy kicsit kisebb és otthonosabb, ezáltal még több felhasználó legyen, és ne meneküljenek el az emberek a zaj elől. Ezt a célt szolgálja a csoportok átalakítása, ahol zártkörű privát group-okat is létre lehet majd hozni, a Google-nél már ismert saját email címmel és közös (!) dokumentumírási lehetőséggel. Ezzel elkezdődik a Facebook várva várt szegmentálódása várhatóan és ez az, ami igazán a Privacyt is támogatja. Mindenkinek elege van már a sok reklámüzenetből és a nagyon utált iskolás osztálytársakból illetve hiperaktív „hecket posztolok a Római-partról” felhasználókból. Megkezdődik a Facebook társadalom építése, mivel ezek a várhatóan homogén közösségek még heterogénné teszik az egész közösségi oldalt. Zuckerberg ezzel láthatja a saját országának a társadalmi szerkezetét, mindenzt dalolva és önként fogjuk megtenni. A változás időszerű volt.
3. Backup, places és ami kimaradt
Egy másik új funkciót is bejelentettek: a Facebook aktivitásodat letölthetted egy fájlba. Ezt máris elneveztem Facebook backup-nak , az értelmére még nem jöttem rá. A Facebook Places is szóba került, miszerint a szolgáltatás nagyon sikeres. Számokat ugyan nem hallottunk, de hihetőnek tűnik akár a több milliós felhasználási szám is.
És a végén pedig jöjjön: mit hiányolok? A hirdetési rendszer megújulását és új funkciókkal való bővülését. Kerülnek be új funkciók ugyan a Facebook hirdetési rendszerébe, de sokszor még fajdalmasan egyszerűnek hat az egész rendszer. Remélhetőleg ezen is változtatni fognak hamarosan.
Tags: Facebook, Facebook alkalmazások, Facebook Places, Közösségi média, közösségi oldal, Privacy
Nincs kategorizálva | Nincs hozzászólás »
2010. szeptember 13.
Az első részben az ügyfelek változásáról és hibáiról értekeztem, hogy mennyi tévhit él bennük az online marketing kapcsán. Azonban, – mint azt már jeleztem,– ez az éremnek csak az egyik oldala, ki kell mondani, hogy az ügynökségi szféra is épp úgy hibázott az elmúlt időszakban. Már azzal is, hogy nem igazán igazodott az új idők igényeihez.
1. WTF?
Integrált, ATL-BTL, full service, digitális, média. Ezek lassan mind ügynökségtípusok, mindegyik meghatározza magát valahogy a piacon. Havonta indulnak ilyen-olyan divíziók az ügynökségeken belül. Az ügyfelek pedig csak állnak és néznek. Elveszett valami, amit úgy hívunk egyszerűség. A megoldás az megoldás, jó vagy nem jó. Azt, hogy ezt digitális, full service vagy integrált adja, teljesen lényegtelen. Az ügynökségek sokszor csak saját magukra figyelnek, hogy minél látványosabb legyen a megoldásuk, és sajnos elveszik az ügyfél a nagy pompa mögött. Félreértés ne essék, fontos kérdés, hogy egy ügynökség hogy határozza meg magát. De ami most megy, az inkább kapkodás: bizonyítani akarja mindenki, hogy mennyire trendi és követi a trendeket. Aztán amikor bejön a projekt, kétségbeesett alvállalkozó keresés megy. Itt visszatérnék az Adwords-re egy pillanatra: a sikerének az egzakt matekon kívül az egyszerűsége a titka. Az ügyfél megérti.
2. Magic
Az ügyfél egyre negatívabban reagál a „magicre”, most már a bűvös angol szavak nem érik el azt a hatást, amit szeretnénk. Az ügyfelet sokszor megpróbálják meggyőzni a saját igazukról. Nyilvánvaló, hogy az ügynökségnek fontos, hogy minél több úgynevezett értéknövelt szolgáltatást eladjon. Az ügyfélnek sokszor nincs szüksége erre, ez pedig a jövőbeni üzleti kapcsolatok rovására megy. A számok pedig sokszor nem tükrözik a valós üzleti eredményeket. Az ügynökségek rövid távú érdekei egyszerűen felülírják az ügyfél igényeket. A gond az, hogy kevés az új „belépő” a piacon, ezért az ügynökségek sok szempontból be vannak szorulva. De a stratégia a gondolkodás hiányát mutatja, hogy a rendszerbe bekerülő ügyfelek kvázi lehúzása lett a cél. A válság nem kedvez a hosszú távú terveknek, de ez akkor is könnyen visszaüthet.
3. Rendszerváltás
A korábbi íratlan törvények megszűntek, manapság egyáltalán nem meglepő, ha egy online ügynökség offline munkákért versenyez. A nagy offline ügynökségek pedig egyre feszültebbek, hogy miként lehet a digitális szemléletet meghonosítani házon belül. A rendszer, amely korábban olyan jól működött egyértelműen változóban van. A legnagyobb vesztesei a folyamatnak pedig várhatóan a médiaügynökségek lesznek. Az ő tudásuk a legjobban helyettesíthető, a gazdasági válságban az margó, amit még ők is levesznek egy kampányból, az érdeklődés középpontjába került. A médiatervezés, médiákkal való kapcsolattartás, a kedvezmények kiharcolása, kampányjelentés készítése nem olyan összetett feladat, amit ne tudna átvenni a többi ügynökség. A médiaügynökségek éppen ezért nagy dilemmában vannak: ha felveszik a kesztyűt és ők is egy klasszikus ügynökségi szolgáltatási portfóliót építenek ki, akkor szembe kerülnek partnereikkel. Amennyiben kivárnak, akkor a létük kerül veszélybe. Persze, ez nem egy gyors folyamat, évekig eltarthat.
A harmadik részben a kialakuló új korszak ügynökségeinek felépítéséről és a piac átalakulásáról próbálok meg valami elemzés félét készíteni.
Tags: offline ügynökségek, online marketing, online marketing stratégia, online ügynökségek
Nincs kategorizálva | Nincs hozzászólás »
|
|
|
|
|
|
|