|
|
2010. szeptember 7.
Az online marketing sok szempontból elhozta az ügynökségek válságát, amely a nagyoktól kezdve akár a kisebb online profilú cégeknél is érezteti a hatását. Sok cég magabiztosan vallja, hogy nincs szükség a továbbiakban ügynökségekre, hiszen sok reklámeszközt immáron maguk tudnak kezelni.
Érdemes megvizsgálni ezt a kérdést, mert sok féligazság vagy tévedés lengi körül az egész témát. Előre közlöm a választ is: ügynökségre igenis szükség van és ennek több oka is van. Más kérdés, hogy milyen jellegű ügynökségi működésre van kereslet a jövőben, mert ezen bizony a jelenleg ismert ügynökségek egy része megbukna.
1. Ingyen, majd én megoldom
Sokan találkoztak a jelenséggel: Adwords és Facebook felhasználók magabiztosan mondják, hogy ők saját erőforrásból tudják kezelni ezeket a reklámeszközöket és másra nincs szükségük. Ez igaz olyan vállalkozásra is akik, pár éve még ügynökség segítségével kampányoltak az interneten. Az Adwords és a Facebook PPC alapú hirdetési rendszerét valóban lehet kezelni különösebb előképzettség nélkül. Azonban az esetek többségében bebizonyosodott, hogy szakértő kezekben egy kampány jóval hatékonyabbá tud válni, mind konverziós és költséghatékonyság szempontjából. Az ügyfelek mégsem ismerik fel ennek az értékét, mivel ők „ingyen” dolgoznak és számukra ez a legfontosabb. Holott az ingyen nincs ingyen. Ezt azonban a cégvezetők nagy része nem méri fel valósan. Vannak persze sikertörténetek, de alapvetően még itt is sokat lehetne javítani a kampányok hatékonyságán.
2. Reklámeszközök
Az aktívan Adwords kampányokat folytató cég a Facebook PPC eszközén kívül nagyjából nem ismer más online reklámeszközt. A hallomásból összeszedett információk miszerint „drága” és „ nem hatékony” befolyásolják döntésüket. Néha olyan alapvető online eszközöket sem használnak, mint a hírlevél. A keresőoptimalizálás, Adwords, Analytics integrációban viszont sok cég előre lépett és ezt sokszor meglepően profin oldják meg a KKV-k. Az online marketing ettől függetlenül egy jóval szélesebb portfóliót jelent, amelynek elemeit összeválogatva lehet egy jó kampányt indítani. A Facebook kapcsán pedig kizárólag a PPC hirdetési eszközre támaszkodni nem hatékony, a közösségi marketing ennél jóval többet jelent.
3. Stratégia
Bár utoljára hagytam, ezt kellett volna elsőnek írnom. A stratégia tervezés hiányával nap mint nap találkozom a személyes tárgyalásokon. Ez az a pont ahol igenis szükséges lehet egy külső partner bevonása. A legtöbb cég még ha aktívan kampányol online, nem rendelkezik online stratégiával, sőt igazából azon kívül , hogy „el kell adni”, nincsenek célok se rögzítve. A termék/szolgáltatás lehetőségei nincsenek felmérve, a piacot nem igazán látják a cégvezetők. Az ügynökségben pedig nem egy partnert látnak, amely a stratégiaalkotásban segíthet, hanem sokszor ellenséget akivel „titkokat” kell megosztani.
Alapvetően ez a három fő pont, amely ügyféloldalon elég sokszor megjelenik. Azonban ez az érem egyik oldala csak, mert az ügynökségek oldalán se olyan rózsás a helyzet. Sőt bizonyos ügynökség típusokra a jövőben talán nincs is annyira szükség. De ez a következő rész története.
Tags: online marketing, online marketing eszközök, online marketing stratégia, online ügynökségek
Nincs kategorizálva | Nincs hozzászólás »
2010. augusztus 4.
Egy kicsit szubjektív poszt lesz és talán szokatlan: az ilyen szakmainak mondott blogoknál szinte kötelező csak sikertörténetekről beszámolni. Ez most nem lesz az, viszont nagyon tanulságos eset.
Adva van egy jól menő webshop, mely az elmúlt évek folyamán saját szegmensében vezető pozíciót épített ki. A Google Adwords tulajdonképpen az egyetlen marketingeszközük, amit nagyon tudatosan és ügyesen használtak ki. De nyitottak az új lehetőségekre és a Facebook mágia hozzájuk is eljutott. Itt jön az első mérföldkő, amivel meg kell küzdeni és sokszor már ez is nehéz: az Adwords ember ellenállása. A tárgyalások folyamán a Facebook-ot folyton az Adwords-höz hasonlította, és a kattintások költségén volt a hangsúly. Majd az is felvetődött, hogy akkor most Adwords helyett Facebook-on kellene csak aktívnak lenniük. Ezzel elérkeztünk az első mérföldkő lényegéhez: edukáció. Mit kell tudatosítani az ügyfélben:
1. A Facebook nem Adwords, a közösségi marketing inkább jól kiegészíti a keresőmarketinget. Semmiképp sem szabad a Google költéseket leállítani.
2. A Facebook nem tud olyan egyértelmű és egzakt matematikát felmutatni, mint a Google Adwords. Ugyan a közösségi oldalon is van lehetőség PPC alapú hirdetésekre, de annak a targetálási lehetőségei és funkcionalitása messze elmarad az Adwords lehetőségeitől.
3. A Facebook egy hosszútávú lehetőség, de csak akkor, ha van mit mondaniuk, és van mit adniuk a rajongóknak.
Amennyiben ezen túl vagyunk, jön a jelenlét megtervezése és a mondanivaló kitalálása. Esetünkben rajongói oldal „építése” és rajongók gyűjtése volt a feladat. Majd ennyivel le is lett zárva. Azt, hogy mit kommunikáljunk, meddig mehetünk el, erről egy szó se esett. Ez pedig a mi sarunk volt, ezt akár szó szerint ki kell kényszeríteni az ügyfélből. Ez egy közös gondolkodás, egy közös ügy, nem lehet úgy elintézni, hogy csináld és kész. Ez a második mérföldkő:
1. Az ügynökség legyen aktív akár erőszakos, értse meg az ügyfél céljait, mérje fel eszközeit. Mert akár már itt kiderülhet, hogy az ügyfél nem tud tartalmat biztosítani vagy bármilyen alapanyagot. Innentől a projekt lényegében halára van ítélve.
2. Az ügyféllel meg kell értetni, hogy itt egy folyamatos párbeszéd jellegű kommunikációról van szó. Figyelni kell a rajongók reakcióit.
3. Amennyiben kevés a tartalom nem lehet irreális tartalmi elvárásokat támasztani, pl. egy terméket kommunikáljunk, de heti négy-öt poszt erejéig.
Itt már érezhetőek voltak a konfliktusok, a heti aktivitást önálló kezdeményezésekkel próbáltuk szinten tartani, amely az ügyfélnek nem tetszett. A rajongói oldal „dobozát” kértük, hogy a webshop oldalára is kerüljön ki. Ezt nem értették, mert szerintük rajongót nekünk kell hozni az oldalra. És itt megérkeztünk a harmadik mérföldkőhöz:
1. Ha a Facebookon aktív vagy, akkor a honlapodon is kommunikáld. Váljanak rajongóvá akár az oldalon keresztül is.
2. Látni kell a lehetőségeket: rajongói oldal, badge, applikáció, social plugin. Ebből össze kell rakni azt a mixet amire szükség van. DE ne próbáljunk meg mindent egyszerre, tudatosan kell építkezni.
A vége az innentől már logikusan következett: mindkét fél elégedetlen volt és elváltak útjaink. Ki volt a hibás? Mindkét fél, de ügynökségi oldalon volt talán a nagyobb hiba, a nem megfelelő edukálás. Ezért kell még a kezdetek előtt mindent leegyeztetni, mert az egész közösségépítés olyan, mint egy szimbiózis, ilyenkor olyanok vagyunk, mint egy zuzmó. Együtt élünk egy közös sikerért.
Tags: Facebook, google adwords, keresőmarketing, közösségi marketing
Nincs kategorizálva | 1 hozzászólás »
2010. július 15.
A Facebook és a Google között az utóbbi időben érezhető némi feszültség. A keresőcég egyre inkább social media irányba fordul több, de inkább kevesebb sikerrel. Az elmúlt hetekben azonban a Google ismét nagyobb sebességre kapcsolt: Google Me néven újabb közösségi szolgáltatást indított el, amely most már nyíltan veszélyezteti a Facebook közösségi oldalt. ( Persze ez még azért messze van.)
A Google Buzz lényegében buktának mondható megjelenése után az új szolgáltatást valószínűleg kritikus szemek milliói fogják megnézni. A fontosabb esemény azonban tulajdonképpen egy pletyka, miszerint: a Google 100-200 millió dollár közötti összeget fektetett a Zynga nevű játékfejlesztő cégben.
Mi is ez a Zynga?
A válasz egy felsorolás: Fishville, Farmville, Mafia Wars, Poker. A Facebook legnépszerűbb játékai! A Top 10 Facebook applikációból négy a Zynga által gyártott játék, csak a Farmvillenek 62 millió felhasználója van.
A Zynga és a Facebook között ráadásul nincs minden rendben, átlag negyedévente felmerül a hír, hogy a játékfejlesztő cég kivonulna a közösségi oldalról és saját játék site-ot indítana. A Google pedig régóta tervezi Google Games szolgáltatását és a Zynga kiváló stratégiai partnere lehet ebben. Arról nem is beszélve, hogy Google Checkout néven egy Paypal rivális szolgáltatás indított, és a játékosok vásárlásait erre a csatornára kívánja irányítani. A keresőcég tehát óriást nyerhet rajta, a Facebook viszont ugyanekkorát bukhat. A Zynga alkalmazásai a Facebook sikerének egyik fontos része, sok-sok felhasználó idejének nagy részét rózsaszín tehenének fejésével és virtuális keresztapaként családjának irányításával tölti. A játékfejlesztő cég most amellett, hogy tőkéhez jutott még egy alternatívát is kapott a Google-től. Eddig a közösségi oldal és a Zynga kvázi szimbiózisban élt, de most ennek vége lehet, és a Facebook-nak is versenyezni kell a játékfejlesztők kegyeiért. A keresőcég pedig végre kaphat egy menő social szolgáltatást, ami globálisan is sikeres lehet. ( Ne feledjük, hogy az Orkut is csak Brazíliában és Indiában lett piacvezető, globálisan nem számít nagy tényezőnek.)
A két webóriás közötti kialakult sakkjátszma ezzel tovább folytatódik, az aktuális fordulót úgy néz ki a Google nyerte, de a Facebook sem fog sokáig késlekedni a válasszal. Aki napi szinten nézi a közösségi oldalt, az láthatja, hogy az ajánlási rendszer felpörgött, és minden oldalon ajánlanak új ismerősöket, rajongói oldalakat stb. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a Facebook körül sincs minden rendben: annak ellenére, hogy rekord nyereséget és bevételt ért el a cég, egyre több jel mutat arra, hogy a felhasználók számának növekedése megtorpanni látszik. Főleg a jövő fogyasztóinak számító tinik kezdenek kivonulni a közösségi oldalról. Ezért a közösségi oldal is innovációs és fejlesztési kényszerben van, egy ilyen fajsúlyos konkurenciával a háta mögött oda kell figyelnie a dolgokra.
Tags: Facebook, Google, Google Checkout, Google Games, Google Me, közösségi oldal, közösségi szolgáltatás, social media, Zynga
Nincs kategorizálva | 1 hozzászólás »
2010. június 25.
A nagy sikerű „Google-ben első helyen leszel egy hét alatt 2009” termék után itt van a több ezer rajongód lesz 2010. A mai nap a kezembe akadt egy ajánlat, amiben egy cég azt kínálta, hogy rövid időn belül több ezer rajongóm lesz. Majd tarifákat láthattam, hogy x rajongóig y forint per fő, afelett pedig növekszik az összeg és így tovább. Megmondom őszintén, nagyon meglepődtem, hogy az Adwords területen már megszokott „egy hét alatt mindenhol első leszel a Google keresőben” jellegű ajánlatok Facebook verziója ilyen hamar megjelent.
Elhiszem, hogy sok ügyfél nyálát csorgatva olvassa az ajánlatot, és máris több ezer rajongót vizionál rajongói oldalának. Ezzel ki is pipálva a social media részét a cég online marketing tevékenységének. Kiváló megoldás! Az Adwords lehetőségeit megszokó cégek boldogok, hiszen látják, 2000 usert kaptak x forint per főért.
Egyenes, őszinte, konkrét matek.
Azonban valami hibádzik a képletből: a social media maga.
A rajongók száma önmagában nem fejezi ki azt az értéket, amit a rajongók képviselnek. Amerikában sok kutatás szól már arról, hogy a rajongók vajon miként viszonyulnak a brandekhez. A brandek pedig megtanulták, hogy a közösségi oldalakon a kommunikáció nem egyoldalú. Ha esetleg 100 rajongónk van, de, azok aktívak és folyamatosan keresik a kapcsolatot a branddel, pozitívan reagálnak a különböző promóciókra, akkor többet ér mint 1000 passzív rajongó. A legtöbb cég elfelejti, hogy a rajongóknak élményt, információt és lehetőséget kell adni. Őket nem lehet passzív reklámfogyasztóként kezelni, akiknek csak az a dolguk, hogy fogyasszanak.
Abszolút egyet tudok érteni azokkal a kritikákkal, hogy a jelenkor rohanó világában nincs idő a rajongók tudatos gyűjtésére, és főleg egy lassú vagy lassabb építkezési folyamatra. A cégeknek rajongó, konverzió, ügyfél, kattintás kell MOST!
De mi lesz a most után?
A rajongók egy akció után is ott maradnak az oldalakon, és várni fogják a következő akciót, posztot stb. Nem lehet őket már számként kezelni az excel táblán. Amennyiben jó farmerként nem gondoskodunk róluk, akkor könnyen negatív irányú folyamatok keletkezhetnek, ami a brand és a termék értékét fogja rontani.
Szánjunk erőforrást és főleg munkát a közösségi média menedzsmentre, kezeljük őket partnerként és ne számként.
Tags: Facebook, közösségi marketing, Közösségi média, közösségi oldalak, rajongó, social media
Nincs kategorizálva | 1 hozzászólás »
2010. június 21.
Minap voltam egy rendezvényen, és összefutottam egy matematikus cégvezetővel, aki matematikai alapú folyamatoptimalizálással foglalkozik. Érdekes beszélgetés kerekedett ki belőle, ami sok szempontból elgondolkodtató volt.
Manapság ha egy weboldalt vagy webshop-ot indítunk, nagyon fontos lesz nekünk a felhasználókról szóló statisztikák pontossága.
Egy-egy online marketing kampány hatékonyságát is a Google Analytics vagy más analitikai szoftverrel próbáljuk mérni.
Állandóan újabb és újabb ügyfeleket próbálunk szerezni, és így növekedni.
A matematikus cégvezető szerint erről az „IT-sok tehetnek”, és zárójelben az online marketingesek. Sokkal fontosabb kérdés szerinte, hogy belső folyamataink mennyire optimalizáltak és az, hogy miként használjuk ki a felhasználóinkról tárolt adatokat. Mivel a matematika itt segít a legtöbbet.
Idáig is lehetett hallani különböző termékajánlási rendszerekről és ezek matematikai alapjairól, de bevallom élőben még nem hallottam egy matematikust erről beszélni. A webshop-ok naponta akár több ezer tranzakciót bonyolítanak le a felhasználók. A felhasználókról és a tranzakciókról egy idő után kibontakozik egy matematikai minta, amely alapján trendek és folyamatok válnak láthatóvá. A matematika segítségével így kidolgozható egy olyan ajánlási rendszer, ami következtetéseket von le a vásárlásokból és kvázi előre próbálja látni, mit akarok legközelebb vásárolni. Ugyanezen séma alapján a vállalati folyamatok a logisztikától kezdve az iratkezelésig optimalizálhatóak.
Az ajánlási rendszerre van példa most is, tehát matematikus barátunk nem találta ki a spanyol viaszt. Tulajdonképpen felhívta a figyelmet a CRM fontosságára a maga módján.
A nagy ügyfélszerzésben sokszor elfelejtünk egy alaptörvényt: a meglévő ügyfelek a legjobb ügyfelek, hiszen ők már valamiért minket választottak. Mégis annyi cég elmulasztja kezelni a meglévő partnereit.
Pedig a fenti webshopos példa is bizonyítja, hogy minden egyes forint, amit a CRM-re fordítunk, megtérülhet, és itt nemcsak egy termékajánló rendszer fejlesztésére kell gondolni, hanem egy e-mail képeslap karácsonykor, egy apró köszöntés az ügyfél névnapján. Egy ügyfélszerző kampány árának a töredékéből ki lehet hozni ezeket az akciókat.
Az ügyfél pedig hálás lesz, és valószínűleg továbbra is ügyfelünk marad, és tőlünk rendel meg a jövőben.
Ez pedig növelni fogja cégünk bevételét.
És ez tényleg egyszerű matek.
Tags: analitika, CRM, online marketing, statisztikai adatok, termékajánló rendszer, webshop
Nincs kategorizálva | 1 hozzászólás »
2010. június 3.
Nagy érdeklődéssel olvastam az Origo bejelentéséről készült beszámolókat, mivel már régebben is foglalkoztam a témával. Egy biztos, a fejlesztések nagyra törőek, de a legnagyobb kérdés, hogy vajon időben jött ki a fejlesztésekkel az Origo? A fejlesztések mellett talán a legjobban várt téma a Wiw-el kapcsolatos bármilyen bejelentés volt. A magyar közösségi oldalt a Facebook egyre jobban szorongatja, és a Wiw nem tud lépést tartani az amerikai közösségi oldallal. (Nem is lehet elvárni, véleményem szerint.)
Az Origo ezúttal már három és fél képernyős stratégiáról beszélt, igaz máig nem tudtuk meg, mi az a három képernyős stratégia, de gondolom jövőre már négy lesz a képernyőkből. A viccet félretéve az irányok egyértelműen a portfolió integrálása felé mutatnak, kiegészítve ezt egy kis web 2.0-vel. A Postr néven futó blogszolgáltatásuk beindítása a leírás alapján egyszerre próbál konkurálni a Blog.hu-val, és meglovagolni a Twitter és a Tumblr népszerűségét. Valószínűleg a bloggerek itt is megjelennek majd az Origo címlapján, mint ahogy az Index is teszi a Blog.hu blogjaival. A Wiw kapcsán igazából semmilyen konkrétumot nem jelentettek be, az oldal fontosságát hangsúlyozták, de a Facebook-kal való versengés kilátástalanságáról is tettek megjegyzést.
Ezzel továbbra sem lettünk okosabbak, hogy eldöntsük mi a cél: az Origo megtartása vagy eladása, mert a bejelentett fejlesztések mindkét célt szolgálhatják. Az irányokat nézve az Origo megpróbálja az ajtókat bezárni, és a szolgáltatások szoros integrációjával és a blogszolgáltatás beindításával teljes körű élményt akar nyújtani látogatóinak, ezáltal megállítani a Wiw felhasználói számának a csökkentését. A közösségi oldal várhatóan sokkal jobban össze fog dolgozni az Origo többi oldalával, és a tartalom megosztások révén növelik egymás nézettségét.
A fejlesztések közül a Postr blogszolgáltatás tűnik a legnagyobb kérdőjelnek. Az idő nem az Origonak dolgozik, a Blog.hu vagy akár Blogter beágyazottsága túl nagy ahhoz, hogy komoly konkurense legyen ezeknek a Postr. Még egy brutális marketingtámogatás hatására sem hiszem, hogy rövidtávon veszélyeztetni fogja a fent említett két blogszolgáltatás vezető szerepét. Ezzel a szolgáltatással minimum két évvel ezelőtt kellett volna kijönni.
Viszont ha komolyan gondolják az Origo fejlesztését, és az egész nem a mennyasszony öltöztető projekt része, hogy egy befektető vigye az egészet, akkor hosszútávon versenytárs lehet az Origo blogszolgáltatásából. Ugyanis a Wiw a csökkenő adatok ellenére még mindig komoly játékos a piacon, sok-sok felhasználóval és ugyanez elmondható a Freemail-ről is. Amennyiben sikerül a Postr-nek felhasználókat toborozni a két oldal segítségével, az gyors sikert jelenthetne.
Egy biztos, a kérdések száma nem változott, főleg hogy egyikre se kaptunk igazán választ.
A leglényegesebb kérdés pedig továbbra is nyitott: merre megy az Origo és mit akarnak vele kezdeni?
Tags: blog, Origo, Postr, Wiw
Nincs kategorizálva | Nincs hozzászólás »
2010. május 31.
A Foursquare oldal egyszerűen berobbant a social media világába, és felhívta a figyelmet a lokális, helyzetalapú közösségi szolgáltatásokra. Magáról a szolgáltatásról és a sikerekről a Webisztán már írt egy kiváló posztot. Azonban meglepő módon az üzleti világ is gyorsan reagált a Foursquare sikerére, és a Starbucks személyében megjelent az első komoly hirdető a rendszeren. Itt most nem arra kell gondolni, hogy egy kávéscsésze banner jelenik meg a képernyőn, hanem egy nagyon ötletes akcióra.
A Foursquare szolgáltatásának az egyik tulajdonsága, hogy bizonyos helyszínek polgármestere (mayor) lehet a felhasználó, aki sokat jár oda. A Starbucks pedig ezt a hűséget honorálja kupon kedvezmény formájában. Az akció méretét jelzi, hogy az összes amerikai Starbucksra vonatkozik ez az akció.
Nem véletlen, hogy ilyen gyorsan megjelentek a hirdetők a közösségi oldalon, hiszen a helyzetalapú szolgáltatások óriási lehetőséget rejtenek magukban. Hiszen sok cégnek saját boltja vagy hálózata van, az olyan cégeknek mint a Starbucks pedig világviszonylatban több ezer kávézójuk van. A Foursquare felhasználók pedig nem „közönséges” rajongók. A helyszínről való bejelentkezés összekötése kedvezményekkel és akciókkal növeli egy esetleges impulzív vásárlás esélyét, és egy lojalty program alapja is lehet. Az egyéb social media szolgáltatásoknál megszokott buzz hatás itt is elérhető, hiszen a felhasználók ugyanúgy ajánlhatják a helyszíneket a többieknek.
A Foursquare szolgáltatásra és a többi helyzetalapú social szolgáltatásra éppen ezért érdemes lesz odafigyelni a jövőben.
Akvizíciók és új oldalak megjelenése várható ebben a piaci szegmensben, viszont az már most látható, hogy végre egy olyan közösségi szolgáltatás, ahol nagyjából látható honnan lesz a bevétel.
Tags: buzz, Foursquare, közösségi szolgáltatás, social marketing, social media
Nincs kategorizálva | 1 hozzászólás »
2010. május 28.
A magyar keresőkről már értekeztünk egy poszt keretében még tavasszal. Azonban a Szörcs körül kirobbant botrány kapcsán ismét meg kell állnunk egy kicsit és körülnézni, hogy miről is van szó.
A történet egyszerű: Türk István a SEOblog szerzője és egyben keresőoptimalizálási szakember egy érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet blogján. Innetől pedig robbant a bomba a HWSW-n, és sajnos a vita a személyeskedéstől se volt mentes. A Twitter csatornákon és a fórumokon pedig megindult a gigantikus vita, hiszen mégis csak az egyik nagyon futatott magyar start-up cég hiteléről van szó.
A Szörcs.hu alapítójának nyílt levele pedig nem igazán magyarázat.
A Szörcs valóban elég jó hátszelet kapott idáig, nem volt nehéz észrevenni, hogy mögöttük áll a magyar internetes szakma egyik ismert alakja, vagy a pletykák szerint több is. A botrány azonban jól jött. Remélhetőleg ez helyre teszi azokat a népeket, és végképp megszűnik ez a fajta lufi eregetés és az irreális álmok kergetése. Magyar keresőre nincs szükség. Kicsik vagyunk, egy marginális piac, ami kerekítési hiba egy nagy befektető excel tábláján. Félreértés ne essék: friss, új ötletekre szükség van és merész start up cégekre szükség van. Akár a keresési területen is! Erre tökéletes példa az iGlue vagy a Miner, amely olyan területeken próbál keresési technológiával nyomulni, ahol van esély a kitörésre. A Szörcs körüli felhajtás az elejétől fogva ezért volt furcsa. A Google, Bing és a Yahoo mellett minek egy magyar fejlesztésű kereső? Az erőforrások magas szintű pazarlása volt a projekt, minden egyes beleölt forint vagy egyéb valutanem egy lázálom volt csupán.
A Szörcs ha meg is tudja magyarázni a történetet, akkor is kabátlopási ügybe keveredett már, és nem tudja lemosni magáról. De ez egy lehetőség is, hogy kicsit gondolkodjunk el azon, szükség van-e magyar keresőre. Rengeteg magyar kezdeményezés várja, hogy a befektetők felfedezzék gondolok itt az Elevator Pitchen feltűnt cégekre.
A lufikat pedig ideje leereszteni még mielőtt mindenki előtt kidurran és akkor csak állunk ott vörös fejjel egy madzaggal a kezünkben.
Tags: magyar kereső, szörcs.hu
Nincs kategorizálva | 4 hozzászólás »
2010. május 20.
Az Adwords vakság és az SMO kapcsán már sokat foglalkoztunk ezzel a témával, de hétről-hétre látszik, hogy nem eleget. Olvasgatva a vezető keresőoptimalizálási szakemberek blogjait, Twitter bejegyzéseit az a kép bontakozik ki előttem, hogy a SEO szakma minden eszközt bevet, hogy a közösségi média erejét bagatellizálja.
Sőt talán egy kis félténység is felfedezhető a posztok között. A jogos felvetésük az, hogy a social media mint téma, most egy kicsit túl van hype-olva. Ez igaz. Abban is igazuk van, hogy sokan csodafegyverként tekintenek a közösségi marketingre. Nekik van egy rossz hírem: nem az. A social vagy közösségi marketing várhatóan ugyanúgy be fog illeszkedni az online marketing mixbe, mint a többi marketingeszköz. Ebben szerintem teljesen egyet lehet érteni a szakemberekkel.
Ha ROI (return of investment) szempontjából kell nézni az online marketing eszközöket akkor látható, hogy jelen pillanatban a Google Adwords és általában a PPC alapú hirdetési eszközön kívül kevesen tudnak felmutatni egzakt és világos képletet. Háttérben a Google Analytics szoftverrel minden transzparensen kimutatható és pillanatok alatt látható, hogy jó a kampányunk vagy nem. A közösséget ezzel szemben egy mérhetetlen, megfoghatatlan valaminek van beállítva. Ez pedig óriási tévedés. Néhány adat csak úgy:
- az összes ügyfelünk/partnerünk amelyik megjelent a Facebookon átlag 2-3 hónap alatt a nézettségének az 5-15 százalékát már a közösségi oldalról kapja
- az átlagos kattintási költség egy Facebook PPC kampánynál nem drágább mint az Adwords, sőt néha olcsóbb is
- minél aktívabb valaki a közösségi oldalakon, úgy kimutathatóan jön a forgalom onnan és Analyticsban vizsgálva a látogatókat kiderül, hogy az oldalon eltöltött idő és a visszafordulás tekintetében többségében aktívabb felhasználókról beszélünk
Az adatok mellett érdemes megvizsgálni a befektetett munka nagyságát és költségét, mert véleményem szerint itt se mondható ki egyértelműen, hogy a SEO jobb lenne. A keresőoptimalizálást professzionális szinten csak szakemberek tudják elvégezni, kőkemény óradíjakért. Míg a közösségi oldalakon való jelenlétet bármilyen marketinges vagy akár kommunikálni jól tudó lelkes munkatárs menedzselheti. Több ugyan vele a munka, de valószínűleg olcsóbb, mint egy drága szakember, akinek ráadásul a ténykedését legtöbbször a vezetők nem is értik.
A nagy kérdés azonban számomra az, hogy miért is kell az SMO (social media optimalization) és a SEO tevékenységnek vetélkednie egymással? Ez az, ami igazából a probléma: a közösségi média nem ellenség vagy konkurencia, hanem egy újabb lehetőség, amelynek segítségével elégedett ügyfeleink lehetnek vagy mi magunk lehetünk elégedettek a cég teljesítményének a növekedésével. A kulcsszó, amire mindenkinek „optimalizálni” kell az az integráció. Kereső és közösségi marketing egyszerre, jól időzítve és szervezve. A végtelen hitvitákat és szakmai háborúskodást meg hagyjuk másokra!
Tags: adwords vakság, Facebook, Facebook PPC kampány, keresőmarketing, keresőoptimalizálás, közösségi marketing, Közösségi média, közösségi oldalak, online marketing, online marketing eszközök, SEM, SEO, SMO
Nincs kategorizálva | 1 hozzászólás »
2010. május 11.
A közösségi médiáról beszéltek sokan sok aspektusból, de érdekes módon valahogy az egyik legérdekesebb, és talán a legnagyobb jövő előtt álló szegmensről nem sokan írtak. A véleményvezérek fogalma a marketingben már régóta ismert, és a blogszféra fellendülésével az online marketing szakmában is reneszánszát éli. A memetikát azonban kevesen ismerik, pedig a mémek jelentősége a közösségi marketingben nagyon fontos!
A social media oldalak felépítése, jellege, a rajta folyó kommunikáció és ezáltal a közösségi marketing robbanása felértékelte a véleményvezérek és a memetika szerepét. A közösségi oldalak ugyanis megteremtették azt az infrastruktúrát, ahol a véleményvezérek gondolatai, mémjei pillanatok alatt végig száguldanak az üzenőfalakon, elérve több ezer, vagy több millió embert. Egy sikeres social marketing kampány lényege nem az, hogy kimegyünk a Facebookra és akkor lesz sok rajongónk, hanem hogy tudjuk, ismerjük és mondjuk ki, használjuk fel a véleményvezéreket és adjunk a „szájukba” olyan mémeket, amelyek aztán „szaporodni” kezdenek a világhálón. A hirdetőnek szembe kell néznie a fogyasztó hangjával és azzal, hogy ezeknek a véleményvezérek, akiknek Twitteres hasonlattal élve – mert ez fejezi ki a legjobban a valóságot- több ezer követőjük van, eldönthetik a termékük sorsát.
De a véleményvezér nem ellenség! A véleményvezér, és vele együtt a memetika egy óriási lehetőség az online marketing előtt. Bevonhatjuk őket a termékfejlesztésbe, fókuszcsoportot lehet alkotni belőlük, tesztelhetik a termékeinket, ezért ők szövetségesek. Szövetségesek abban, hogy termékünk minél jobban megfeleljen a fogyasztói igényeknek, ezzel sikeresen növelve az eladásokat. Arról nem is beszélve, hogy ez része lehet a vállalat CSR tevékenységének, a brand véleményvezérei egyfajta civil kontroll szerepét tölthetik be.
Utópia? A sok Facebookozás miatt rám tört lázálom? Nem hinném. A hirdetők az utóbbi időszakban sok példát láthattak, hogy a véleményvezérek hogyan tiportak a földbe brandeket, termékeket vagy akár kényszerítettek cégeket arra, hogy változtassanak bizonyos eljárásaikon. Ez a jelenség pedig tovább fog erősödni.
A közösségi marketing sok apostola elfelejti említeni, hogy ez mennyire kétélű fegyver. Természetesen lehet felülről vezényelni kampányokat, de sokkal nagyobb potenciál van abban, hogy a véleményvezérek és a memetika erejét felhasználjuk.
Tags: közösségi marketing, közösségi oldalak, mém, memetika, online marketing, social marketing, social media, véleményvezérek
Nincs kategorizálva | 1 hozzászólás »
|
|
|
|
|
|
|